A szentgotthárdi Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum bemutatkozik a hagyományőrző oldalon

A szentgotthárdi Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum

A Pável Ágoston Múzeum, közismert nevén Stájer-ház

A szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeum az ország egyetlen szlovén nemzetiségi múzeuma, mely 1983. április 29-én nyílt meg az egykor a kaszagyárban dolgozó osztrák mesterek elszállásolására épült ún. Stájer-házban. A gyűjtemény gerincét Gáspár Károly rábavidéki tanító-iskolaigazgató tárgyai adják, aki életében rendszeresen járta a Szentgotthárdtól délre eső vend falvakat, és népi tárgyakat gyűjtött abból a célból, hogy azokat egy Szentgotthárdon létesítendő múzeum részére ajánlja fel. Pável Ágoston nevét az intézmény 1986-ban, születésének századik évfordulóján vette fel. Ő volt a rábavidéki szlovének első hivatásos tudósa, széles nyelvtudását kihasználva közvetített a magyar és a délszláv kultúra között. Pável Ágostont igazi polihisztornak nevezhetjük, hiszen tárgygyűjtő, múzeumigazgató munkája mellett rendszeresen írt verseket, szakmai tanulmányokat, fordította a szláv irodalom remekműveit. Madách Imre Az ember tragédiája művének szlovén fordítását is ő lektorálta. Így joggal illette Illyés Gyula Pável Ágostont a „Két nép hű fia” jelzővel.

A földszinti kiállító-teremben látható a Szentgotthárd környéki szlovének életét, kultúráját bemutató kiállítás. A történetükön felül megelevenednek a népi építészettől kezdve, népi táplálkozás és konyhán át a lenfeldolgozásig a Rábavidék régi mindennapjai. Eredeti méretében tekinthető meg a Magyarországon, Szlovéniában és Ausztria keleti részén ismert kémény nélküli füstöskonyha, amely a vidéken a XX. század első feléig volt elterjedve. A gyermekeket a népi gyermekjátékok tárló és a „tárgytapogató szekrény” érdekelheti. Előbbiben láthatók azon régi játékok, melyre a gyerekek nagy gonddal vigyáztak, hogy még az ő gyermekeik és unokáik is tudjanak vele játszani. A szekrénybe belenyúlva ki kell találniuk, milyen tárgy is lapulhat a „nagy fekete lyukban”. Végül természetesen megnézhetik, és a kezükbe vehetik a bizonyos „titokzatos” tárgyat.

A szlovén kiállítás „Népi építészet” nevű témaköre

A múzeum emeletén helytörténeti kiállítások kaptak helyet. Három állandó és egy időszaki kiállításban ismerkedhetnek meg Szentgotthárd történelmével. Legnagyobb népszerűségnek az 1664-es szentgotthárdi csatát bemutató kiállítás örvend, amelyben egy digitális terepasztalon követhető az ütközet lefolyása, látványos kép és hangeffektusokkal fűszerezve. Az animáció narrátora a híres zenész-előadóművész Pierrot. Az ipartörténeti kiállítás Szentgotthárd múlt századfordulóján létesített négy nagy gyárát mutatja be: az Óragyárat, a Selyemgyárat, a Dohánygyárat és a Kaszagyárat. Utóbbi üzem helyezte fel igazán Szentgotthárd nevét Európa és a világ térképére, hiszen termékeik még Új-Zélandon és Chilében is ismertek voltak. A Kárpát-medence magyarsága a „szentgotthárdi” kifejezés alatt az itt készített kaszát értette. A kiállításban megtekinthetők a Kaszagyár gyártógépeinek 1:10 arányú modelljei. Továbbá egy tárlaton ismerkedhetnek meg a Délnyugat-Dunántúl fazekasmesterségével, akiket a környék csak gerencséreknek nevezett. A Rábavidéken az orfalusi Doncsecz Károly műhelye volt a legkiemelkedőbb, míg az Őrségben Magyarszombatfa és Velemér mesterei voltak messze földön híresek.

Az ipartörténeti kiállítás

Az állandó kiállítások mellett minden évben időszaki kiállítást is rendez a múzeum, a Szentgotthárdi Honismereti Klub közreműködésével. 2015-ben a Selyemgyár történetét, 2016-ban Pável Ágoston munkásságát, 2017-ben Boldog Brenner János életét és vértanúságát, 2018-ban dr. Vargha Gábor Szentgotthárdért tett érdemeit mutattuk be a nagyközönségnek. 2019-ben a város régi díszpolgárai láthatók az időszaki kiállításban, köztük az országszerte ismert Andrássy Gyula gróf és Széll Kálmán.

Játékok a múzeumban

A rábavidéki szlovének kiállításhoz két játék kapcsolódik. „A megélt táj” SI-HU projekt keretében memóriakártyák készültek a kiállított tárgyakból. Ezeken magyar és szlovén irodalmi nyelven, illetve rábavidéki szlovén és hetési magyar tájszólásban is olvashatók az elnevezések. A másik játék a népi életből készült puzzle és képkirakó, ezek a múzeum saját fejlesztései.

A digitális terepasztalhoz 2015-ben fejlesztett Pierrot egy kalandjátékot Hadiösvény néven. A játékot kipróbálók a múzeumban egy négy kártyás borítékot kapnak a kezükbe, majd a megadott GPS koordináták segítségével ki kell menni a szentgotthárdi csata egy-egy emlékhelyére. Itt a kártyákon levő feladatot kell megoldani, a helyesnek vélt betűkódot a rajta levő üres mezőbe beírni. Mindegyik helyszínhez egy kártya tartozik. A múzeumba visszatérve Csuk Ferenc helyi költő csatáról írt verse alapján kell a kártyákat sorrendbe rakni. Helyes sorrend esetén a kihívást szeretők tovább folytathatják a játékot, nekik a végén egy titokzatos történet rajzolódik ki. A csatakiállításhoz is készültek képkirakó kockák valamint puzzle-k. Tervezés alatt van egy társasjáték a csata történetéről, valamint az ipartörténeti kiállításhoz is készül egy múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet.

A szentgotthárdi csatát bemutató kiállítás a digitális terepasztallal

(A szöveget Gueth László írta, a fotókat Molnár Piroska készítette.)

Egyéb információk

 

Nyitva-tartás:

június 1-től október 31-ig: hétfőtől szombatig 10-15 óra között

november 1-től május 31-ig: keddtől szombatig 11-15 óra között

 

Jegyárak:

Felnőtt 600 Forint (2 euró)

Diák és nyugdíjas 300 Forint (1 euró)

16 év alatt és 70 év felett, valamint múzeumpedagógiai foglalkozás esetén ingyenes.

A múzeumban bankkártyás fizetés nem lehetséges!

 

Csoportok bejelentkezését a 06 94 380 099 telefonszámon vagy a muzeum@mfvk.hu elérhetőségen várjuk. Igény szerint szlovén és német nyelvű tárlatvezetést is biztosítunk.

Megosztás:

Share on twitter
Share on facebook
Magyar Rhapsody Projekt

Magyar Rhapsody Projekt – a zene ősi ereje

Megjelent a Levédia album második klipje. A MRP ezúttal egy harcinóta-feldolgozással üzen a múlt erejéből merítve: „A jelen kor harca már nem a csatatéren zajlik, hanem a lelkünkben – egészségük, harmóniánk megtartásáért.

Részletek »

Interjú Guba Rózsa babakészítővel

Varázslatos babavilág a bánhorváti Platthy-kastélyban   Guba Rózsa babakészítő népi iparművész világot bejárt, pazar munkáiból nyílt kiállítás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bánhorvátiban, a patinás, barokk Platthy-kastélyban. 

Részletek »