1966 február 14- én születtem Erdélyben, Gyergyószentmiklóson. Első verseim 14 éves koromra tehetők. Ifjú koromban már verseskötetről álmodoztam, de tudtam, hogy esélytelen a kommunista rendszerben. De hogy mégis beteljesüljön álmom, én magam fabrikáltam házilag egy verseskötetet, (k.b. 70 db. verssel) Címe: Egy szem búza az élet. Verseim nagy része fiókban landolt, főleg a magyar érzelmű versek. Az egyetem elvégzése után (JATE- BTK) fogtam komolyabbra (sokadjára) az írást. Több mint 50 antológia, újság közölte verseim. Utunk Irodalmi folyóirat, Nyugatplusz, Életútak Montázsmagazin, és több interjú a Montázsmagazinban, Gold Pen antológia, Ünnep Irodalmi antológia, Arcok és Énekek antológia, Magyarok vagyunk Európában, Kortárs versek iskolai, és ünnepi alkalmakra, Tűz és Víz antológia, Kelet Felől Irodalmi Művészeti és Társadalomtudományi Folyóirat, Holnap Magazin zsebkönyvek sorozat, A Szó Ünnepe antológia, és több tucat más…Média szerepléseim: – Club Rádió, Kossuth Rádió, Gyergyószentmiklósi Rádió, Mária Rádió, és Zugló Tv.. Verseimben a lét élményeit, körülményeit, korlátait, lehetőségeit, a magyarság sorsát, jövőjét, keresem vibráló, néha türelmetlen érzékenységgel. Meghatódottság, irónia felháborodás, fájdalom, kerülnek azonos pályákra verseimben. Köznapi látványok foglalkoztatnak, groteszk ízekkel, az életimádattól a halálvágyig. Szimbolista képeim keverednek, a realistákkal, expresszionistákkal, a klasszicista világ eszméivel. Kísérletező lírikus vagyok. Szeretek játszani a költészet nemes hangszerén. Van, hogy él a rímképlet, de van, hogy csak egyszerűen, a lüktetés, a ritmus viszi a verseket. Ha fülemnek tetszik egy vers akkor talán életképes, ha nem akkor halálra van ítélve. A költészet étlapján, mindenevő vagyok, olvasok Platóntól, Adytól, egész Jónás Tamásig mindent, – sőt a kezdő kortárs költőket is kíváncsi tekintettel olvasgatom. A kortárs költők között is több kedvencem van. Napjainkban is jelennek meg itt – ott újságokban, online magazinokban verseim. Több irodalmi körnek tagja vagyok. Még sok ötlet lapul bennem iktatlanul. Hat verseskötetem jelent meg: FÉRFI ÉNEK, KIFOSZTOTT SZÉPSÉG, GOLGOTAVIRÁG, AZ ÉLET BOLONDJA, EGY MARÉK SZERENÁD, és, 2019 ben- TÖRÉKENY TEKINTET. Az Ünnepi könyvhétre egy új verseskötettel készülök, már folynak az előkészületek, EGYEDÜL EURÓPÁBAN címmel. A többi legyen meglepetés.
Csak vers az ami,
örökkön éltet,
ez ad erőt nekem,
ez maga az Élet!
Rebellis arcod
Tömény imádat, megcsúfolások,
szégyen mardos, hogy mivé lettem,
bús kedvem teremtette a világot,
gondosan készült emlékezetben.
Az idő, és világ szétszakadnak,
mindig a szőke pillanat döntött,
már nem tudnak segíteni rajtad,
mert átléped rebellis küszöböd.
Porból lettem, de érték leszek,
– napról napra változik az idő,
sorsomat szóval, vérrel, verte meg,
az öröm keveréke, – a nem létező.
Gyűlölet foszlányai összefognak,
a szavakban naponta vétkezel,
forma nélkül elolvad az anyag,
ha szíved kényszerből énekel.
Nekem a rím kettős tragédia,
de már szégyen lenne letagadnod,
mindazt ami olcsó rutinmunka,
és amit elfogad rendre az arcod.
Az alperes
Bölcsebb szavaimat rendezgetem,
mint alperes a gyűrött aktáit,
tegnap meghalt bennem az isten,
egész prófétaságom rávilágít.
Sejtek államában nincs bocsánat,
mégis tiszta szemekkel ébredek,
lemossák arcomról az imákat,
csillagtalan korrupt istenek.
Ha élni akarsz korán ébredj,
mert az alperesek tolakodnak,
de el ne vessz, – kár lenne érted,
kozmosz sebességgel letagadlak.
Akták illata lecsap részegen,
mert sokallja vérem a feszes kínt,
és karcot húz a párás üvegen,
amíg az alperes ösztöne bólint.
A számadás piros hadba kezdett,
sosem leszek az, aki lehetnék,
– a békében hőssé emelkedett,
feltört sírásban a szigorú emlék.
Puritán dal
Romlás közeleg, szakadnak a gátak,
mindenért véremmel kell fizetnem,
akarom, hogy kevesebbet ártsak,
bűnös fejemnek adj békét istenem.
Ne ítéljétek bűn-rossz napjaim,
beteg lelkem ráncba kéne szedni,
álmok kergetnek, – ravasz vágyaim
ostorozva, sírva eltemetni.
Bohém éjszakákon tántorogtam,
józan mámoroktól részegülve,
ötven évig lázas bűntudatban,
kóstolj bele, – mérgező az íze.
Szomorú vagy mint koldustenyér,
meghátrál előttem a magaslat,
kétféle hajtást parancsol a vér,
csináljunk békés forradalmakat.
A bánat marja szét lélegzeted,
sose kapkodj az öröklét után,
csak magaddal nézhetsz farkasszemet,
aki lehet király, költő, vagy puritán.
