Bak Zoltán szűrkészítő bemutatkozik a hagyományőrző oldalon

Bak Zoltán vagyok, rátétes szűrkészítő, a “Népművészet Ifjú Mestere”, Népi Iparművész.

Debrecenben születtem 1962-ben. 1975-ben ismerkedtem meg a szűrrátéttel, a debreceni Úttörőház szakkörében, Mészáros Gyuláné vezetésével. Szerintem teljesen véletlenül keveredtem oda, de örök szerelem szövődött köztem és a szűr között, amit az elmult 43 év is bizonyít.

A szakkörös évek után magamtól, autodidakta módon alakult ki stílusom, rengeteg szakirodalom tanulmányozása és múzeumi gyüjtés után.

Nagy segítséget és szakmai iránymutatást kaptam dr. Puskásné Oláh Júliától a nyíregyházi N.E. akkori vezetőjétől, a 90-es években.

Ekkor már pályázatokon, kiállításokon is résztvettem – sikerrel. Némi kihagyás után, 2005-től kezdtem el újra intezzívebben foglalkozni a szűrrátéttel. A korábbi munkákat – terítők, párnák, használati tárgyak készítését – teljesen felváltotta a viseletkészítés, amit az azóta  elkészült közel száz szűr tanusít.

Munkáimban a hajdúsági és bihari motívumok dominálnak, saját, egyedi érzésvilággal megjelenítve.Igyekszem követni a hagyományokat, természetesen hozzáadva a saját egyéni látásmódomat.

Nem untatlak Benneteket szakmai elismeréseim felsorolásával ( és talán a hely sem lenne elég…:) ).

Legnagyobb elismerés számomra az, ha a szűr gazdája’ elégedett a munkámmal….!!

A mottóm pedig továbbra is az…: ” … egyszer majd csinálok egy “JÓT” is …!”

A cél pedig, hogy az egyik lagősibb viseletünk tovább éljen, dicsérve a magyar népművészet szépségét és sokszínűségét.

 

Itt ragadom meg az alkalmat, hogy bemutassam páromat, Faragó Máriát és eddigi néhány munkáját.

Marika borsod megyében született, de apai és anyai gyökerei a Hajdúsághoz és a Kiskunsághoz kötődnek. ( Balmazújváros, Petőfiszállás )

Talán ezektől az ősi génektől” vezérelve és kevéske ráhatásomra – feladva korábbi munkáját – kezdett el foglalkozni a szűrhímzéssel, mintegy mésfél éve. Rendkívüli kézügyessége és kitartása révén, már a hatodik szűrt hímezi, ami igen dícséretes, hiszen a hímzés háromszor annyi időt igényel, mint a rátétes szűrök készítése.

Munkái jórészt múzeumi gyűjtések alapján készültek, hiszen – valahol el kell kezdeni – ettől autentikusabb forrás, kiegészítve a szakirodalommal, nem igen van.

Számomra kicsit ismeretlen területen dolgozik, de amiben tudom, segítem munkáját.

Eddig azt írtam a szűr “készül”, “csinálom”,….. NEM! Ahogy Ő is szokta mondani a SZŰR, születik….

Az első öltéstől az utolsóig sok közös élmény köti össze az alkotót és az alkotást.

Kezdődik nagy szerelemmel, folytatódik szeretettel és közben a “szűr” mindent érez…, örömet, bánatot, csalódást, boldogságot, könnyeket, vidámságot…! Maj elkészül – megszületik! Valóban születik!

Az egyetlen vigasz, mikor a “gyerek” elkerül gazdájához, hogy öröm, büszkeség látszik az arcokon…! Ez mindenért kárpótolja a ” szűlőt” !

Ami külön érdeme munkájának, hogy belesett a borsodi szűrök világába, amely – mint sok más tájegység is – fehér folt a mai népművészeti palettán. Munkái így unikumnak számítanak, üdítőenhatnak a szűrkészítés területén. Szakmai fejlődését, tudását  szerencsére sokan támogatják, segítik olyan emberek, akik már régóta elismert módon művelik a szűrhímzést. ( Csibiné Ica néni, Papp László… )

Eddigi munkái már kétszer nyerték el a “Magyar Kézműves Remek” kitüntető címet, szakmai zsűrizésen pedig “A” és “B” minősítést kaptak

Kitartása, hite, szeretete a szűrviselet  és az azt viselők  iránt, csodálatos és egyre szebb alkotásokat fog eredményezni…! Biztos vagyok benne…’

Szemelőtt tartva Huszka J. etnográfus mondását dolgozunk tovább….

” A cifraszűr, a magyar ízlés tízparancsolatja”

Megosztás:

Ofevas

Internetes vásárlás veszélyei

Az interneten kapott kényelmet felhasználva a fogyasztónak nem kell személyesen felkeresnie a kereskedő üzletét és nincsen kötve nyitvatartási időhöz sem, így a nap 24 órájában bármikor rendelhet.

Részletek »