Egy nemzetet a kultúrája, nyelve és a hagyományai tartanak életben, ha ezek közül egy is feledésbe merül, akkor az a nemzet elvész!” Ennek tudatában tevékenykedem, vigyázom és továbbadom a tanultakat, mit eleink hagytak ránk. Ma már töredékét sem ismerjük annak a műveltségnek, kifinomult tudásnak, melyet elődeink generációkon keresztül elsajátítottak. Identitásom, hazám és népem szeretete arra ösztönöz, hogy a megmaradt értékeinket ápoljam, ne hagyjam elveszni és a lehető legtöbbet adjam át, amikor Nimród Életfája újra kisarjad. Egy parányi műhelyben próbálok lehetőségeim és legjobb tudásom szerint alkotni. 2011. szeptemberében ismerkedtem meg a bőrművesség sokrétű és szemet gyönyörködtető tárgykultúrájával. A Hortobágy közelsége révén, első kézből volt szerencsém megismerkedni a pásztorművészet remekeivel. A Sárréten lakom, így az itteni pásztor és betyárvilágból is maradtak ránk a Sumer, Avar, Szkíta, Szarmata, Honfoglalás-kori és Árpád-kori leletek mellett. Főként bőrrel dolgozok, emellett a réz a csont és a szaru is helyet kap nagy örömömre, mert közel állnak hozzám a természetes anyagok. Termékeimet elsősorban hagyományos technológiával, formákkal és díszítéssel készítem, de nem ritka a saját ötlet sem amit legtöbbször ötvözök a már régóta használtban levőkkel. Igény szerinti, egyedi tárgyak készítésétől sem zárkózom el, amennyiben valamelyest köze van a népművészethez, vagy nagy kihívás a szakmai tudásomat tekintve. Arra törekszem, hogy a forma, a funkció és a díszítés összhangban legyen. A mottóm: Szép,tartós és jól használható!….egy szóval: MAGYAR!
Lukács Zsolt
Echo tv bemutatkozik