Elhivatott emberek a népművészet bemutatásában

 

„A népművészet azokból az alkotásokból áll, amelyeket a nép a maga szükségletére hoz létre saját hagyományai alapján” – lexikon definíciója szerint. Ide tartozó művészeti ágak: népköltészet, népzene, néptánc, népviselet, népi díszítőművészet. Kutatásával a néprajz tudománya foglalkozik. A vizsgálat tárgya a díszítőelemek, készítési módok összessége is.

A népművészet legszebb alkotásai a legbűzlőbb nyomor színén úsznak, mint némely virág a posványon.

– Illyés Gyula –

Illyés Gyula markáns gondolata a népművészetről híven tükrözi azt a definíciót, melyet a lexikon meghatároz.

Számos néprajzkutató hagyta örökül munkásságát az utókornak.

Így nem került feledésbe például: Bodrogköz, Kiskunság népművészete, parasztköltészete.

Dr. Janó Ákos (Kismarja között, 1927. május 22. – Sárospatak, 2015. augusztus 27.) néprajzkutató, muzeológus, a Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeumának korábbi igazgatója.

Munkássága meghatározó volt a néprajzi gyűjtemény szempontjából is. A néprajzi gyűjtéseket minden évben egy-egy kiválasztott témakör és a tervezett néprajzi kiállítások határozták meg.  Dr. Janó Ákos megbízást kapott a diósgyőri Szabadtéri Néprajzi Múzeum előkészítésére. Ennek kapcsán a megye egy részét alaposan felmérte. A népi építészeti kutatásai során létrejött egy nagyon értékes fotóanyag.

A gyűjteménygyarapodást jellemezte a hegyközi viselet, textil, kerámia, vándorüveges és drótos eszközanyag, a sátoraljaújhelyi festett bútorok, a Felső-Bodrogközből származó szőttes gyűjtemény.

Műveiben emléket állít:

Janó Ákos– Vorák József: Halasi csipkedő; Csipkeház, Kiskunhalas 1969

A Bodrogköz népei irodalma; összeállította. Janó Ákos; Rákóczi Múzeum Baráti Köre, Sárospatak 1986 (Sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei)

A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike – Csigó László felvétele –

Takáts Gyula (Tab, 1911. február 4. – Kaposvár, 2008. november 20.) Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító, kritikus, tanár, múzeumigazgató.

Múzeumigazgatóként elévülhetetlen érdemeket szerzett a somogyi népművészet elismertetésében. Pótolhatatlan értékű néprajzi tanulmányaiban a somogyi Nagyberek és pásztorvilág avatott ismerőjét tisztelhetjük benne.(Somogyi pásztorvilág (tanulmány, 1986)

2005-ben megalapította somogyi elkötelezettségű fiatal írók, költők, irodalmárok támogatására, elindítására a Takáts Gyula Irodalmi Alapítványt.

A népművészet minden ágában találunk elhivatott embereket, akik megismertetik velünk az elmúlt idők alkotásait.

Borsai Ilona (Kolozsvár, 1924. április 10. – Budapest, 1982. július 8.) zenetudós, zenetörténész, népzenekutató, karvezető, középiskolai énektanár.

Népzenekutatóként a Mátra-vidék zenei életét vizsgálta, a summások dalait, népi gyermekmondókákat, énekes játékokat gyűjtött.

Műveiben megelevenednek: népi gyermekjátékok, Díszítés és variálás egy mátrai falu dalaiban, Summásdalok, Eger környéki népdalok…

Pacsuné Fodor Sára (Várpalota, 1926. ápr. 26- Győr, 2006. július 4.)

Várpalotán született többgenerációs néptanító családban. 1959-től 25 éven át bábjátszó szakköröket, csoportokat vezetett. Meséket, népballadákat állítottak színpadra. Maga is írt bábdarabokat, szövegkönyveket, melyek megjelentek a Bábjátékos kiskönyvtár című műsorfüzetben.

1973-ban betegsége miatt rokkant nyugdíjazták. Ekkor kezdett foglalkozni néprajzi, helytörténeti, pedagógiai és közművelődési cikkek, tanulmányok, pályamunkák írásával.

Több önálló kötete is megjelent. Munkáival hozzájárult Várpalota múltjának feltárásához. Gyűjtéseivel a helyi népélet, a már megszűnt népi mesterségek, foglalkozások történetének megírásával az egyetemes néprajztudomány számára fontos forrásanyagot szolgáltatott.

1987-től 1999 decemberéig a Várpalotai Tájház és Helytörténeti Gyűjteményben dolgozott, ahol a gyermekek számára helytörténeti szakkört vezetett. Az iskolás csoportok számára tárlatvezetéseket, helytörténeti órákat tartott.

Ma az ő nevét viseli a tájház.

Fodor Sára Tájház

Kiemelkedő néprajzi munkásságával, a tájházban végzett fáradhatatlan munkájával érdemelte ki, hogy a város róla nevezze el az intézményt. A névadó ünnepség 2007. május 11-én zajlott.

Személyes emlékek fűznek Pacsuné Fodor Sárához. A mai napig is emlékszem milyen lelkesedéssel, örömmel beszélt a bábozásról, kutató munkájáról, amely bemutatja például: A palotai meszesek, A palotai csapók, Várpalotai tutyi készítőknek a történetét.

Elhivatott emberek a népművészet bemutatásában sorozatunk folytatódni fog.

Lakatos Ilona

Megosztás:

Share on twitter
Share on facebook
Magyar Rhapsody Projekt

Magyar Rhapsody Projekt – a zene ősi ereje

Megjelent a Levédia album második klipje. A MRP ezúttal egy harcinóta-feldolgozással üzen a múlt erejéből merítve: „A jelen kor harca már nem a csatatéren zajlik, hanem a lelkünkben – egészségük, harmóniánk megtartásáért.

Részletek »

Interjú Guba Rózsa babakészítővel

Varázslatos babavilág a bánhorváti Platthy-kastélyban   Guba Rózsa babakészítő népi iparművész világot bejárt, pazar munkáiból nyílt kiállítás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bánhorvátiban, a patinás, barokk Platthy-kastélyban. 

Részletek »