1962. június 30-án születtem Budapesten, Kis Valiként láttam meg a napvilágot, (azóta is formálom a nagy világot! ) Budakeszin nőttem fel, ami akkor még egy szép kis falu volt, ma már csodaszép város, ott töltöttem gyermek éveim.
Óvodába, iskolába, sőt gimnáziumba is ott jártam és két évet még a nebulókat is tanítottam abban az iskolában, ahol én is tanultam. Ez egy különleges érzés volt számomra, amit nagyon izgalmasnak tartottam és azóta is utolérnek az izgalmasabbnál- izgalmasabb feladatok.
Gyerekként egy szerető családban lehettem, bár nem volt édes testvérem, a szeretetben hiányt nem szenvedtem, a nagyobb unoka testvéreim kényeztettek, körülvettek figyelemmel, szeretettel, én ezt a meghitt szeretet érzést próbálom átadni, magam köré gyűjtve azokat az embereket, akik hasonlóra vágynak.
Talán ennek is köszönhetően voltam és vagyok nagyon nyitott és a barátságot mindig nagyon fontosnak tartottam. A vidámságom alaptulajdonságom, az iskolában, az unalmasabb tanórák alatt is írogattam rigmusokat tankönyveimbe, füzeteimbe, papirfecnikre, amiken aztán jókat nevettünk a társaimmal.
Szóval elég régóta faragok rímeket, de komolyabban életem derekától, 35 éves koromtól írok verseket, sokszor meg is zenésítve azokat. Egy szomorú életesemény juttatott el oda, hogy kiírjam magamból a bánatomat és feldolgozva azt, mégis örömet tudtam adni ebből másoknak. Ennek mindig nagy sikere volt a környezetemben és nekem ez adja az igazi örömet, hogy másokat boldogíthatok, fontosabbnak tartom mások örömét a sajátomnál, de ez mindig visszaszáll rám, ez inspirál.
2010-ben fordulóponthoz érkeztem, az én szeretett Közönségem, nem csak közönségszervezőként szavazott nekem bizalmat, hanem előadóként is szeretett volna látni, így színpadon is bemutathattam szerzeményeimet, elsőként a Budapesti Kamaraszínházban, Fülbevali c.önálló estemen.
Egyszemélyes színházamban rendező az Úr! Máig alig hiszem, hogy ez megtörtént velem!
Innen indult az az életem, amit én 18 éves koromra terveztem, de Isten későbbre szánta ezt nekem.
Azóta így imádkozom: Istenem, csak hiábavalóvá ne tegyem, amit mára tervezel Te nekem és hiábavalóvá ne legyen, amit mára tervezel Te velem!
A művészetemet elsősorban eszköznek tekintem, hogy ezen keresztül a rám bízott, Istentől kapott feladatomat végezzem. Vagyonom vagyon az Égből, bővelkedem az elégből! Hálás vagyok, hogy már egész fiatalon, napközis nevelőként is gyakorolhattam magam abban, amit mai nap is teszek.
Korosztálytól függetlenül, gyerekeknek, felnőtteteknek szeretetet viszek életébe, a szívekbe, a lelkekbe, és nevelek, életeket formálok Isten segítségével, azzal a tehetséggel, melyet Tőle ajándékul kaptam s ezzel tanulom és tanítom is, ami kézzel nem fogható és csak szívből adható.
“Fülbevali” címmel az első előadásomat követően közönség kívánságára született meg első verseskötetem, majd a “Színház az én kálváriám” c. CD-m is, szerzői kiadásban.
Három további könyvem is megjelent azóta és már hagyomány, hogy évente megjelentetem verses fali-Vali naptáromat is, amellyel megörvendeztetem szeretett közönségem.
Rendszeresen veszek részt jótékonysági rendezvényeken, művészeti eseményeken, kiállítás megnyitókon, könyvbemutatókon. Kibővült ismeretségemnek köszönhetően egyre többfelé hívnak Budapesten, vidékre, sőt határon túlra is eljutottam már, amiért hálás vagyok Istennek! Köszönöm, hogy ezt az utat szánta nekem s hogy élettörténeteimen keresztül a világot az embereket és önmagamat az Ő szemüvegén keresztül nézve figyelhetem, jobban megismerhetem, ízlelgetem és másokkal is ízleltetem.
Több művészeti csoportban is benne vagyok és szerepelek különböző antológiákban, részt veszek költészeti találkozókon.
Sok oklevelem mellett egy díjjal is megtisztelték tevékenységemet, amit nagy örömmel vettem, a Megzenésített Versek kategóriájában kaptam egy Különdíjat a Bicskei 1. Költészeti Találkozón.
Ami a legfontosabb számomra, hogy a Facebook közösségi portálon néhány éve a “Közönség kedvence” díjat is elnyertem!
“Hiányműfajt teremtettem,
senkire nem nehezedtem.
Közönség kedvence lettem!
De, el nem szemtelenedtem!
Mellé, nem rá telepedtem,
volt akiért elepedtem,
és amin könnyen nevettem,
ötlet is, mit elvetettem.
Könnyet ittam, de nem ettem,
aztán megelevenedtem.
Ne ijesszen el e tettem,
hülyeséget nem etettem.
Nem szerettek egyen-ketten,
soknak sokat jelentettem.
A lelkeket elemeztem,
hallgattam, nem elleneztem.
Rossz tettre nem jelentkeztem,
jó ellen nem ellenkeztem.
Volt kérdés, mit fölvetettem,
önmagamnak bölcse lettem?
Nem ölbe s ökölbe tettem,
kezeimet összetettem.
Életemet összegeztem,
életemben fölfedeztem.
Tenyerembe följegyeztem:
Keresztfához Őt szegeztem.
Tiszteltem is, sőt, tegeztem.
végül Vele szövetkeztem.
Uramnak csak Őt neveztem,
gyalogoltam, sőt eveztem!
Élethez erőt szereztem,
békültem, ha összevesztem.
Kevesebbet költekeztem,
Ő belőle töltekeztem.
Hitbe belegyökereztem,
nehéz volt első keresztem.
Fejemet én fölemeltem,
aztán érte ölre mentem.
Meghalt egykor Ő helyettem,
erre felelő lehettem.
Volt, ki pálcát tört felettem,
kezemből a tőrt letettem.
Bánatot egyből feledtem,
kék az Ég ettől felettem.
Volt amibe tönkrementem,
Vele egyre többre mentem.
Igazából Őt szerettem,
nyomába ettől eredtem.
Minta legelőre leltem,
tiszta levegőt vehettem!
Bocsánat, hogy bölcselkedtem,
ezt is hitből cselekedtem!”
Sokat köszönhetek annak a kórusnak, ahol évtizedeket töltöttem, tanultam zenét, közösségi életet, alázatot, művészetet, a Budapesti Lantos Kórusban, melynek jelenleg is tagja vagyok és ami korábban a Budapesti Ifjúsági Kórus volt, karnagyaim pedig Strausz Kálmán és Gerenday Ágnes.
Akinek még sokat köszönhetek, drága Anyukám, aki a legtöbb segítséget adja nekem és két felnőtt fiam, akik kezdetben értetlenül, de ma már semmin nem meglepődve elfogadják az én különleges, nem mindennapi életem.
Élő hitemet, melyet ajándékul kaptam rendszeresen erősítem, református gyülekezetbe járok hosszú évek óta. Példaképem, lelki vezetőm Jézus, akit követek, de nyomába se érhetek, ám legszentebb dolog, hogy Vele lelki közösségben élhetek.
Gyermekeim Édesapja sajnos már nincs közöttünk, az Égiek közül figyel ránk, aki Hajdan volt, de a jelenben és majdan is szeretettel gondolunk Rá.
Már a bemutatkozásom is ezt mutatja: “Kis Vali voltam hajdan, csak majdan lettem Hajdan!”
Hálás a szívem, hogy jelenleg is van Társam az életben, aki földi Doktorom és égi Orvosommal együtt művészetem támogatója.
A közönség visszajelzései alapján sikeresnek tartom a tevékenységemet.
A közösség építői szolgálatom, művészeti tevékenységem mellett lelkigondozói szerepet is bízott rám az Úr, ennek megerősítéseként egy keresztyén alapokon nyugvó lelkigondozói tanfolyamot is elvégeztem, hogy még több módon segíthessek az embereknek a szórakoztatás és elgondolkodtatás mellett. Verseimmel, dalaimmal, lényemmel, jelen életformámmal Isten üzenetét közvetítem.
“Ő repíti felém a szót
s én elkapom, mint a lasszót!
Köszönöm, amit kapok,
megtartom s másnak is adok!
Hirdetem, amíg el nem hamvadok,
Ő velem van és én Vele maradok!
Lótok, futok, gyakran szaladok,
a magam tempójában haladok.
Megnyugtat, amikor megfáradok,
ha belehalok is, majd feltámadok!”
Szívesen vállalok fellépéseket Idősek Otthonában, legutóbbi helyszín Budakeszin, a Metodista Egyház Idősek Otthona, a Márta Mária Otthon volt, ahol kimondhatatlan szeretettel fogadtak.
Budapesten, a VI. kerületi Mr Sale Café kulturális életében is részt veszek, zenés, irodalmi rendezvényeket, kiállítás megnyitókat, könyvbemutatókat szervezek és előadásaimmal színesítem a programokat. Szintén a kerületben, a VI. kerületi Lámpás Klub” életében is részt veszek, ha tehetem, velük tartok egyéb programjaikon is, fellépésekkel támogatom Őket.
Ahová hívnak, megyek, amivel megbíznak, teszem, ha tehetem.
A feladatok utol érnek engem és ezt szeretem. Voltam már műsorvezető is, gála esteken, Díjkiosztó ünnepségeken, showműsorokban, sőt esküvőre is felkértek már személyes versek írására és előadására. De búcsúbeszédek írásában is van gyakorlatom, életem nagy és szomorú kihívásai közé tartozik két temetési rendezvény lebonyolítása.
Tagja vagyok a Magyar Újságíró Szövetségnek és a Nemzeti Újságíró Szövetségnek is.
Rendszeresen írok a Csak a nőknek magazinban, ahol kulturális szakértőként vagyok jelen és szerepelek a rendezvényeken.
Tagja vagyok a Béketeremtők Alkotóközösségének, valamint a Magyar Alkotók Nemzetközi Egyesületének.
(MANE), valamint a Budakeszi Református Gyülekezetnek és a Budakeszi Protestáns Körnek.
https://www.facebook.com/hajdan.vali
https://www.poet.hu/szerzo/Hajdan_Vali
https://csakanoknekmagazin.hu/szakertonk-hajdan-vali
