Lakatos Ilona

LAKATOS ILONA

Szeretettel köszöntök Mindenkit.

„A lelkünkből kiszakadó szavak csak akkor érnek célba, ha az olvasó szívéig hatolnak el.”(Lakatos Ilona)

Várpalotán születtem és jelenleg is itt élek. Írással, festéssel foglalkozom. Édesanyám szerettette meg velem az irodalmat, olvasást. Diákkoromban szeretett tanárom, Madaras Annamária fedezte fel bennem a tehetséget az íráshoz. Fiatalabb éveimben nem volt rá időm –család, munka, tanulmányok- és a lehetőségek is zártabbak voltak. A Net világa sok tehetséges embernek nyitott ajtót a szerzővé váláshoz, publikáláshoz. Irodalmi portálok, csoportok jöttek létre. A pozitív visszajelzések, szakértők véleménye, antológiákba való meghívása pedig szélesebb ajtót nyitott mind az alkotók, mind az olvasók felé. Beri Róbert meghívása egy antológiában való részvételre számomra nagyon inspiráló volt. Véleménye ösztönzött. Ezután küldtem el egy kiadónak verseimet. Első kötetem Ő érti megcímmel jelent meg 2013-ban.

A kreatív tevékenység átsegíti az embert a nehezebb napokon is. Az álláskeresés idején kezdtem el filmajánlókat írni a Facebook oldalamra. Juhász Mária hívott meg az Eyko magazinhoz, ahol közzétették írásaimat. Megszűnte után, egy pályázat kapcsán kerültem kapcsolatba Weninger Endréné Erzsébettel – Montázsmagazin tulajdonos, szerkesztő -, aki felkért a magazinba való publikálásra. Megtisztelő az igényes, értékes magazin újságíróihoz tartozni. Az utóbbi években több könyvem is megjelent.(Az árva muzsikus, A hétköznapok Ünnepe, A győztes életről…)

A farkas című novellám első helyezett lett a Verslista pályázatán.

2013 januárjában kezdtem el autodidakta módon festeni.

„Minden ecsetvonásban megjelenik az alkotó lelke, élményei, kitekintése az emberekre, tájakra, természetre.

A színek kifejezik érzelmeit, hangulatát, lelkiállapotát, mindazt, ami megérinti a napok körforgásában.” (Lakatos Ilona)

Szeretem a színeket, különböző témákat.

Miközben állatos képeket készítettem olajpasztellel, kibontakozott előttem a történetük is. Így indult útjára az Ica mama meséi sorozat, melyben megismerhetjük Emilt és Ernát, Ica mama iker unokáit és sok érdekes történetet.A második kötetben (Kaya, a bátor kiselefánt és más történetek) színre lép Oszi is, aki sok galibát okoz…

Jelenleg a harmadik rész készítésével foglalkozom. Szerzői oldalam címe: Ilona Art Hungary.

Áldott Ünnepet kívánok.

A Poézisről

„Alázat az emberek, irodalom felé. A szavak halmazából pedig összeállnak a cizellált verssorok, melyek legbensőnk ihletését fejezi ki.” .”(Lakatos Ilona)

Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy bemutatkozhattam az oldalon.

 

Karácsonyi történet

 

A szomszéd kutyák keservesen vinnyogtak, amikor megláttak engem, ahogyan vidáman megyek – igaz pórázon- a gazdámmal. Igaz a szájkosár is rajtam volt, de sétálni mentem és ez nagyon boldog pillanat egy kutya életében.

Brúnó vagyok, egy labrador és argentin dog keverék, hát nem igazán származom “előkelő” famíliából, de barátságos, kedves és nagyon jó házőrző vagyok.

Boldogan lépkedtem a gazdám mellett, már tudtam, mit kell tennem, ha rám szólt.

Vártam a megszokott élményeket, a felnőttek és gyerekek mindig odajöttek hozzánk.

-De szép ez a kutya, milyen fajta, de szép színe van, mi a neve?- ilyen kérdések hangzottak el legtöbbször és a gazdim mindig mosolyogva válaszolt, aztán hosszan kitárgyalták, hogy bennünket szeretni kell, gondoskodni rólunk, milyen hűségesek vagyunk.

Azon mindig csodálkoztam, ha nem értették, miért van rajtam szájkosár.

A gazdim ezt is türelmesen elmagyarázta: – Ha rajta van a kutyán akkor az a gyermek is oda merészkedik, de akár felnőtt is, aki fél az ilyen nagy testű állattól és megsimogathatja bátran, jó az elővigyázatosság, mert bármitől megijedhet a kutyus, egy váratlan zajtól, mozdulattól, és ha valaki barátságtalanul közeledik hozzá, azt sem harapja meg.

Nem mindig szeretem, ha simogatnak, de a gazdám kedvéért eltűröm, mert látom mennyire, örül neki, ha megdicsérnek milyen jó kutya, vagyok.

Ma nagy meglepetés várt rám, képzeljétek el kutya boltba mentünk.

Eddig mindig csak kint ácsorogtam, ha a gazdi vásárolni ment, csak szomorúan néztem befelé, és vártam mikor jön, hát igen tutulni is szoktam, amikor ki szokott jönni nem győztem körbe, ugrálni, meg a nagy lábaimmal átölelni, a többi vásárló csak nézte, hogy mit teszek.

-Ilyet még nem láttunk. -mondták mosolyogva.

-Gyere Brúnó, ide bejöhetsz, ez egy kutya bolt, gyere bátran. – mondta a gazdám.

Bátran, könnyű ezt mondani.

Végül csak bementem és illedelmesen várakoztam a gazdim mellett.

Ajándékot kaptam egy új pórázt, kutya csontot és egy szép bőr szájkosarat, felpróbáltam, nagyon tetszett és jól éreztem magamat az új szerelésben.

-Csak nem Karácsonyra kapja a kutya. – hallottam az eladó hangját.

-Igen, annyira kedves és hűséges, megérdemli. – mondta a gazdim.

Eddig nem tudtam mi a Karácsony, de most már megértettem a Szeretet ünnepe.

De tudjátok kedves kutyatársaim mi a legjobb, hogy nálunk mindig Karácsony van, mert engem a gazdim mindennap szeret és én is őt.

Hazafelé már az új felszerelésben mentem, láttam a sok kutyát, akik nagyon rövid láncon voltak, hogy nem irigyek, hanem szomorúak, bánatosan néztek utánunk.

Elszomorodtam én is és tudjátok mit kívántam, hogy a többi kutyának is legyen jó gazdija, aki szereti őket, és sétálni viszi.

Ezt szerettem volna elmesélni nektek gyerekek, remélem fogtok emlékezni Brúnóra és a történetére.

Vaúú, Vaúúú – ami azt jelenti kutya nyelven, hogy Boldog Karácsonyt.

 

Hűséges várakozás

A távolban,

a magányos szikla ormán

egy madárka áll.

Kutatja a messzeséget,

társát keresi.

 

Megfáradt szíve

reménnyel teli.

Talán újra visszatér,

és vele a boldog, szép napok.

 

Már esteledik,

szárnyába bújva alszik csendesen.

Álmában újra együtt szárnyalnak

a végtelen rónákon át.

 

A langyos szél ébreszti fel,

magánya újra visszatér.

Csendesen hullajtja el könnyeit,

nem vidámítja fel a napsugár.

 

Bánatában csak rója a köröket,

Észre sem veszi

a rá támadó sas fiókát.

 

Élete egy pillanat alatt véget ér,

a távolban még látja jönni a párját.

Álom vagy valóság,

nem tudja már.

 

Csak egy lágy mosoly van az arcán.

Ez hát a boldog vég?

Még egy pillanatra látja kedvesét.

 

A távolban,

a magányos szikla ormán

egy  madárka áll.

Kutatja a messzeséget,

társát keresi.

 

Nem tudja, hogy ő már hazatért.

Telnek a napok, várakozik szüntelen.

Majd egy napon

ő is elaludt csendesen.

 

Megosztás:

Ofevas

Internetes vásárlás veszélyei

Az interneten kapott kényelmet felhasználva a fogyasztónak nem kell személyesen felkeresnie a kereskedő üzletét és nincsen kötve nyitvatartási időhöz sem, így a nap 24 órájában bármikor rendelhet.

Részletek »