Leányvásárok. Amiről az iskolában sem esett szó.

Az ismerkedés és az udvarlás alkalmai voltak a búcsúk és a vásárok, s főként a leányvásárok. Mind ismerjük a dalt, de az már elég hihetetlenül hangzik, hogy régen valóban voltak leányvásárok!Leányvásár, néptánc

A karádi faluvégen,
Sej, haj, lululululárom,
Leányvásár lesz a héten,
Sej, haj, lululululárom…

A  leányvásár egész Európában szokás volt, a magyarsággal szomszédos népeknél és nemzetiségeknél éppúgy, mint a skandináv területeken.

A magyar leányvásár az ismerkedési lehetőségek egyike volt, olyan vidékeken, ahol más faluból is szokás volt nősülni, illetve férjhez menni.

Kép: zengovarkonyitanc.hu

Kép: zengovarkonyitanc.hu

A legények ott vásárolták az ajándékokat, és ott rendezték a tánc-mulatságokat. Ez egy remek alkalom volt egymás érdeklődésének felkeltésére, „törvényesen is”. Ezért igazán olyankor volt jelentősége a leányvásároknak, ahol az elszigeteltség miatt a falu lakói nem tudtak a közösségen belül – a belterjesség veszélye miatt-  házasodni, a környező, de más vallású településekről meg nem akartak. Rájöttek az egymással ritkán találkozó hegyi népek is, hogy  kiváló alkalom a vásár még  a feleségkeresésre is. Hát elmentek a

lányok összes kelengyéjükkel meg a mamájukkal a messzi vásárba.

A lányok igyekeztek a lehető legjobb formájukban mutatkozni, hogy az éves leányvásáron rájuk leljen életük párja.  Merthogy a leány szép kellett legyen, de nem ő választott!

Kép: itthondeldunantulon.blog.hu

Kép: itthondeldunantulon.blog.hu

A lányok sok helyen ingó hozományukkal, kelengyéjükkel együtt jelentek meg és így kínálták magukat, naponta többször átöltöztek. Szép dolog, de igen költséges, nyilván igyekeztek kapósak lenni.

A leányvásár  –melyet  nyártól egészen november elejéig tarthattak  – a tisztességes ismerkedés nyilvános alkalma volt. Néhol a leányvásárt évente  két-három alkalommal megismételték. A fiatalok  magukat kidíszítve összejöttek ismerkedni. A leányvásár vagy leánynéző vásár a helyi szokások szabályai szerint a leánykínálatot  felsorakoztató alkalom volt.

A legények szemügyre vehették a leányokat, megfogalmazhatták ajánlataikat, de rendszeresen lett eljegyzés vagy házasságkötés színhelye is a leányvásár.

Néhol  az  esemény kizárólag a  házasságok létrehozását szolgálta, de sok helyen  általános vásárral, leginkább pedig búcsúval  együtt tartották, s búcsújáróhelyen  is tartották – ezáltal meg is szentelték az ismerkedési alkalmat.

Zengővárkonyban  gesztenyeszüretkor tartották. Máriagyűdön például a magyar, német, bunyevác ifjúság mellett a görögkeleti szerb lányok is megjelentek s ismerkedhettek. Máriapócson Illés-napon volt a leányvásár. A szegedi fiatalok pedig addig nem is léphettek házasságra, amíg meg nem járták a radnai búcsút. Mátészalkán a Mária-Magdolna-napi búcsú leányvásár is volt. A  július 20.-hoz legközelebb eső vasárnapon tartják ősidőktől fogva a gainai leányvásárt – a legismertebbet. Néhol nem kötötték búcsúnaphoz a leányvásárt, hanem külön napokat állapítottak meg erre a célra.Leányvásár, néptánc 2

Volt azonban a leányvásár szónak egy másik jelentése is, ez pedig a cselédvásár. A múlt század közepén Debrecenben újév és pünkösd napján ünnepélyesen felöltözve a piacra mentek a lányok. Az asszonyok oda jártak cselédet fogadni.

Forrás: netfolk.blog.hu

Megosztás:

Share on twitter
Share on facebook