Hála a kutatóknak most már tudjuk, hogy a tojáspatkolás szinte egyidős a kovácsmesterséggel. Eleink már az őshazában is gyakorolták ezt a tevékenységet. A kovácsok, mint a tűz és fém erejével dolgozó mesterek igen nagy tiszteletnek örvendtek a tudó emberek, táltosok, sámánok idejében; így az általuk készített szimbolikus tárgyaknak különleges, mágikus erőt tulajdonítottak.
Nem véletlen, hogy éppen a tojás vált a világ és az élet teremtésének jelképévé. Ez a forma az egyik legtökéletesebb alakzat, melyet a természet létrehozott. Szilárd, ellenálló, mégis törékeny, lélegző. Magában rejti a születés, a teremtés titkát, és a magyar szellemiség lényegét. Erre az életet magában hordozó burokra, tojáshéjra teszi fel a „szerencsehozó” patkót a kovács. A lovaskultúrák népeinél a patkó, elhelyezésétől függően különleges jelentéstartalommal bír. Innen a patkolt tojás átfogó értelme – védelem, áldott, békés, szerencsés élet annak, aki birtokolja, és megérti üzenetét.
Ferenczi Éva Mária tojáspatkoló, népi kézműves. A Nógrád megyei Vanyarcon él 1996 óta, nyugdíjasként. A tojásdíszítésnek ezt a hagyományos módját jó 30 évvel ezelőtt sajátította el. Itt a motívumok a patkolókovács technikájával kerülnek a tojáshéjra. Az általa készített tojások az évtizedek alatt sajátos, egyedi küllemet kaptak.
Ez a fajta kézműves tevékenység, melyet virtuóz tojásdíszítésnek is hívnak, mindamellett, hogy nagyon sok örömet okoz az alkotónak, megnyugtató, és fejleszti a kézügyességet, de figyelemre, türelemre, kitartásra, és legfőképpen alázatra is tanít.
Az 1980-as években az IDEA Iparművészeti Vállalat minősítette és forgalmazta Ferenczi Éva Mária munkáit. Manapság ezt a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya végzi.
Évek óta meghívott résztvevője megyei, valamint országos rendezvényeknek: Utazás Kiállítás, Tavaszi Fesztiválok, Mesterségek Ünnepe, Szegedi Hungarikum Fesztivál, Bánki Nemzetiségi Találkozó, városnapok, megyenapok, falunapok.
Egyedi készítésű munkái a világ több országába is eljutottak, mint például Franciaország, Spanyolország, Görögország, Argentína, Japán és az Egyesült Államok. Azon túl, hogy ez mindig nagy öröm és egyben elismerés is egy alkotónak, reméli, hogy talán e ritka mesterség megismertetése is hozzájárulhat hazánk jó hírének öregbítéséhez.