Boldogon – boldogan viselik

2015. január 10.netfolk

 

Boldog község Heves megyében a Zagyva és a Galga folyók között, Hatvantól pár kilométerre helyezkedik el. A Pesthez közeli Boldog község viselete a 20. sz. első harmadában élte virágkorát.

boldogcimer.jpg

Boldog címere

A boldogi viselet a galgavölgyi, főleg a turai, továbbá a herédi viselethez hasonló, persze a közelség miatt. Heves megye egyik leghűségesebb hagyományőrző falujában viseletüket ünnepnapokon, búcsúkban ma is hordják.

gg.jpg

A boldogi népviseletet élőben is megnézhetjük a sok látogatót vonzó  búcsúkon. Több  csoport is alakult a régi szokások, énekek életben tartására. Egyre több fiatal is bekapcsolódik az értékek megőrzésébe, több egyesület, csoport szakosodott erre.  A hagyományápolás már az óvodában megkezdődik, ez tovább folytatódik az iskolában és a művelődési házban.

 

 

 

A BOLDOGI HÍMZÉS a legújabb stílusú magyar hímzések szerény, fehéren maradt változata. Csak két öltözetdarabra: a fehér gyolcs fej- és vállkendőre varrják lyukhímzéssel, némi száröltéssel, gépöltéssel, és pókolással. A kendők széleit huroköltéssel vagy horgolt csipkével szegik. A motívumok nagyok, ez a hímzés könnyed, áttört hatásának titka, s ezt a nagy lyukak közepén alkalmazott pókolás is erősíti.

 

A fejkendők közül legjellegzetesebb a fehér gyolcsból lyukhímzéssel készült kendő.

 

1-314b.jpg

A boldogi fehérhímzés szépsége hamar közismert lett, 1942-ben adták ki az első mintakönyvet. A kendők mintáját kézzel írták elő. A fejre és nyakbavaló kendők motívumai arányosan kisebb megoldásban, de hasonlóak. A kendő a nők legünnepélyesebb ruhadarabja volt. A tarka hímes fej-és vállkendők csak jóval később jelentek meg. Szoknyájukat is maguk hímezték Boldogon.

 

A női frizura és a haj, fej díszítése különleges és egyedülálló.

Hajukat T alakban választják el. Kétoldalt vagy vizezett sodratot, vagy fonatot vezetnek hátra, a fülön átfektetve. Ennek is van szabott rendje: a lányok ünnepen sodratot, hétköznap fonatot, az asszonyok mindig ( hétköznapi) fonatot viselnek. A lányok haját tarkó felett hátul összekötik, onnan indul a fonat, melyet ünnepen szalagcsokorral díszítenek.

 

Legdíszesebb viselet, a menyasszony viselet, melynek egyediségére már mások is felfigyeltek, többek közt Fejős Pál filmrendező, így az első magyar hangosfilmek közé tartozó Tavaszi zápor (1932) című filmet, nem csak hogy a településen forgatták, de a főszereplő is boldogi népviseletbe öltözött. A bő inghez díszes pruszlikot, kendőt, fehér rakott szoknyát viselt a menyasszony.

Búcsúzik a menyasszony…
Anya és lánya Boldogról.
Tóth Sándorné képei közül.

Boldogi lakodalom – a viseleteket is megcsodálhatjuk:

 

A menyasszonyokat és Mária-lányokat széles, fehér-piros, szalagos, tükrös művirágkoszorú is ékesíti.

bom.jpg

Az asszonyok hátul a hajukat egy kis kúp alakú tokba gyömöszkölik, melyet selyembevonat és fodros szalag díszít, és rögzít.

1-315a.jpg

Menyasszony szalagos művirágkoszorúval (20. sz. első fele) Boldog, Pest m.

RUHÁZAT:

A hétköznapi ing szűk ujjú, nyakban pántba fogott ráncokkal. Az ünnepi ujja bő és szokatlanul hosszú.

Nyakának és ujjvégének ráncolása madzagházzal szabályozható. Keményített ujját könyök fölött rögzítik. Széles, kétsoros fodrának piros csipkéje ismétlődik az ujjon.

64.jpg

A menyasszonyok és Mária-lányok fehér köténye lerakott, körüléri a szoknyát. Ingvállra hétköznap csak vállkendőt, ünnepen mély, kerek nyakkivágású, arany vagy ezüst csipkével díszített, a szoknyából elütő színű selyempruszlikot is viselnek. A boldogi viselet legjellemzőbb darabja a fejkendőhöz hasonló fehér hímzéses vállkendő, mely négy- vagy háromszögletes, több részből szabott.

192.jpg

 

FÉRFIVISELET:

Ahogy idősödött az asszony, úgy egyszerűsödött a ruházata is.

 

Viseletük színe sötétedett, anyaga, díszítése egyszerűbb lett.

boldogsandorimre.jpg

 

FÉRFI VISELET:

A férfiak magas, vágott tetejű fekete kalapját fehér, rózsás pántlika díszítette. Ünnepre is féllábszáron alul érő, lerakott vászongatyát húztak, melynek alja mesterkézett, azaz szálhúzással díszített, és rojtos volt. A gatya elé ünnepen háromszögűre hajtott, bojtos sarkú, piros kendőt tűztek. A nadrághoz kézelős, bő ujjú, piros gombos gyolcsinget vettek, melyre keskeny hátú, lehajtott gallérú, sűrű ezüstpitykés, de soha be nem be nem mellényt vettek.

Az ünnepi sujtásos fekete posztóruhához mellény, dolmány és mente dukált. A lábbeli kemény szárú, hátul varrott fekete csizma volt.

A férfi öltözet legszebbike is a házasulandó fiatalember viselete: A vőlegény a menyasszonytól kapott fűzős-varrásos, pirosgombos inget viseli. A kalapja mellé tűzött bokrétát, valamint a zsebeiben lévő varrásos és díszes zsebkendőt a menyasszonyától kapta az esküvő napján.

Ráadás : boldogi lakodalom:

 

Tánczos Erzsébet

 

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-842.html

http://sandorimi.blogspot.hu/2008/08/boldognpviselet.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Boldog_%28telep%C3%BCl%C3%A9s%29

http://postcards.arcanum.hu/hu/66944/

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-841.html

http://hatvanonline.hu/hir/Boldog_erteket_oriz_erteket_teremt/1/139/4585

http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/106.html

 

Megosztás:

Share on twitter
Share on facebook
Magyar Rhapsody Projekt

Magyar Rhapsody Projekt – a zene ősi ereje

Megjelent a Levédia album második klipje. A MRP ezúttal egy harcinóta-feldolgozással üzen a múlt erejéből merítve: „A jelen kor harca már nem a csatatéren zajlik, hanem a lelkünkben – egészségük, harmóniánk megtartásáért.

Részletek »

Interjú Guba Rózsa babakészítővel

Varázslatos babavilág a bánhorváti Platthy-kastélyban   Guba Rózsa babakészítő népi iparművész világot bejárt, pazar munkáiból nyílt kiállítás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bánhorvátiban, a patinás, barokk Platthy-kastélyban. 

Részletek »