Dobai Dávidné, Bajnóczi Piroska vagyok. A családom és az írás mentén élek, amik szorosan összefonódnak. A Jóisten egy csodás férjjel és három gyönyörű, okos, ügyes, bájos, jószívű gyermekkel ajándékozott meg, akikre nagyon büszke vagyok. Bölcsészkar angol szakon végeztem. Egyetemista korom óta írok verseket, cikkeket és szívesen műfordítok. Két verses kötetem jelent meg eddig, az első 2016-ban „Örvényekben, hullámokon” címmel szerzői kiadásban, a második 2020-ban „Ahol a víz partot mos…” címmel a Kék-Fehér Könyvkiadó gondozásában. Gyermekverses kötetem („Elvarázsolva”) és mesekönyvem („Gömbirodalom”) kiadás előtt áll. A STAND-ART Magazin „Gyermekbirodalom” és „Kitekintő” rovatát szerkesztem.
Ahol az írásaim olvashatók:
https://www.facebook.com/STAND-ART-105260978235178
Prizma
Együtt esőben lépteinkben ringva
Utunk ölelve színes cseppek karján
A fényben tükröződve most, egy prizma
Jövővel mossa össze múltunk puhán
Csönd muzsikája hallgat s kéz a kézben
Figyeljük zápor koppanás talajt fog
A légzésed kóstolása gyengéden
Csen ízek illatát belém s magadhoz
Csak izzanak meg benn a sárga kékek,
Lilák, vörösben pompa létű barnák
Szememben lámpa kapcsolódik éjhez
S fonódik össze lelkeink talaján
Hajónk suhan, parapli lengedez fenn
Körülvesz minket bársony és derű zeng
Hoppannak
Független könnyedség ugrál bennem
Hozzátok közeledik bújósan kacsintva
Meglibben a derű, mosolyt dobál arcotokra
S a spontánt rugalmasan rátok kenem
Meglepő? Roppant meglepő…
A kifürkészhetetlenség színei megváltóak
Mert aki elveszti életét megnyeri mindazt
Ami elérhetetlenül repdesve rebbenő
Szivacsként szívom magamba a mámort
Kifacsarom, hogy csöpögjön mind-mind Rátok
Illannak a lépések, szökellésekké hoppannak
Fejemben tisztán látás villanások koppanak
Amit Isten kér
Varjúk károgásától megkeményedett száraz talajból
Napsugaraktól feltörő reményteli tisztító rügynek
Lehetőség, szükséglet, tér
Semmi sem jár, amit Isten a hivatásnak kér
Az igénytelen földi gonoszság poklában
Gyöngyöző dolgos tavaszi szirom illatának
Lehetőség, szükséglet, tér
Semmi sem jár, amit Isten a hivatásnak kér
A lustaság kongó, ördögöt nyavalygó űrében
Szorgosan állandó ellen szélben építkező kéznek
Lehetőség, szükséglet, tér
Semmi sem jár, amit Isten a hivatásnak kér
A mérgező, önzőségtől füstösen nyomott levegőben
Fuldokló színtiszta tápláló oxigénnek
Lehetőség, szükséglet, tér
Semmi sem jár, amit Isten a hivatásnak kér
A pazarló lopás bűzösen ragadós sarában
Éltető, szomjoltó, pezsdítő örömforrásnak
Lehetőség, szükséglet, tér
Semmilyen támogatás nem jár, amit Isten a hivatásnak kér
Züm-züm
Züm-züm zümmög rajban a légy, duruzsol
Züm-züm hajtsd el gyorsan kéz, bujdokol
Zümmög, zakatol, fülembe a szúnyog araszol
Méhecske döngice, darázs kongó-dongó
Futok gyorsan messzire, cikáz zsongó-korzó
