Cseke Ibolya vagyok 1966-ban születtem Budapesten. Egy kulturális magazin szerkesztője vagyok, itt jelennek meg az írásaim, hazánk kulturális, építészeti, történelmi, természeti értékeiről. A költészet mindig köz állt hozzám. Verseim 10 antológia után, 2019 decemberében önálló kötetben is megjelenhettek.
SORS KIVETETTJE
Meghúzta magát egy kihalt zugban
Senki nem látta, mikor könnye kibuggyant
Meleg otthonról rég nem álmodott
Már Istenéhez sem fohászkodott
Múltba révedő párás szeme látta;
Élete medrének hol szakadt gátja…
Valaha volt családja, boldogsága,
De már összeomlott a méltósága
Minden napja küzdelem volt az ételért;
Lehajolt az eldobott kenyérért…
Szorongatta összekoldult filléreit
S alkoholba fojtotta vad lidérceit
Lét határán kóborolt a jelene,
Nincs már holnapja, csak kihűlt teteme…
Lassan távozott belőle a lélek
Nem kísérte útját angyali ének
Ládába teszik megfagyott testét
Nem cipeli tovább az élet nyűgét
Tűzre vetik koszlott rongyait
Mint mostoha sorsának kopott romjait
Csak egy girhes macska fogja még keresni
Rajta kívül e földön nem szerette senki
Nincs aki elmondjon érte egy imát
Csak a Teremtő látja benne a fiát
