Kötélverés, bőrfonás, szűrrátét, szövés és gyöngyfűzés… Tánczos Erzsébet múzeumpedagógus és netfolk blogoló meghívására a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Nyitott Műhelyében jártam október 14-én egy olyan
Csoportunk 1986 őszén alakult meg, kézimunka szakkörként. Akkoriban kizárólag hímzéssel foglalkoztak tagjai. 1991-től Népi Díszítőművész Szakkörként működött tovább. Jelenleg 15-20 lelkes, népi díszítőművészetet kedvelő
A Mesterségek Ünnepén, a Portéka Egyesület sátrában találkoztam Szász Judittal. Csodálatos bőrtárgyai között mesélt készítésük titkairól, az alkotás szépségeiről. Kiderült,nemcsak bőrrel dolgozik, többek között még
Ismerd meg a R.E.D projekt tervezőit és a Nyitott Műhely kézműves alkotóit beszámoló Október elsején a Nyitott Műhelyben megrendezésre került eseményen a R.E.D
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum (1011 Budapest, Fő utca 6.) A Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban található nyitott műhely egy olyan különleges hely, ahol bemutatjuk,
Különleges kézimunkák között találtam a mosolygós hétfalusi alkotóra, a Portéka Egyesület tagjára, Czimbor Izabellára. Kérnem sem kell, máris mesél a hagyományos hétfalusi csángó viseletről, szokásokról.–
Ha keresgélünk a kézi fonás témakörében, számtalan különféle rokkával találkozhatunk a régi festményeken és metszeteken ábrázolt eszközöktől a padlásokról előkerülő régiségeken át a napjainkban gyártott,
Hála a kutatóknak most már tudjuk, hogy a tojáspatkolás szinte egyidős a kovácsmesterséggel. Eleink már az őshazában is gyakorolták ezt a tevékenységet. A kovácsok, mint
A 19-20. század fordulóján a különleges gótikus vonalú mezőkövesdi női viselet már a legismertebb paraszti öltözékek közé tartozott. 1911-ben a matyó hímzés kereskedelmi sikere arra
Lassú Imre, fazekasmester, 1944-ben született Karácsondon. Felsőfokú tanulmányait az egri főiskolán végezte matematika, kémia és rajz szakon. Majd 1979-ben Tokajra került, a művésztelepre, ahol